Nem titok, hogy az osztrák állampolgárság megszerzése számos feltételhez kötött. Valójában Ausztriát gyakran emlegetik az EU-ban, sőt talán az egész világon azoknak az államoknak az egyikeként, amelyek különösen „szigorú” állampolgársági joggal rendelkeznek. Az állampolgárság megszerzését a törvény minden esetben követelményeket teljesítéséhez köti, és ezek nem minden kérelmező számára elérhetőek.
Azokra is vonatkoznak ezek a feltételek, akik menekültstátuszt élveznek, vagyis a Genfi Menekültügyi Egyezmény (GFK) értelmében menekülteknek minősülnek. Ez a személycsoport tíz év legális tartózkodás után jogosult az állampolgárság megadására – természetesen csak akkor, ha a többi feltétel is teljesül. Az első alapvető feltétel tehát, hogy a tartózkodás jogszerü legyen – aki illegálisan tartózkodik Ausztriában, az általában nem jogosult állampolgárságra. A további feltételek közé tartozik a német nyelv megfelelő ismerete (jelenleg B1-es szinten) és a biztos megélhetés (vagyis a fix költségek levonása után is elegendő jövedelem) szociális segélyek nélkül, valamint az, hogy az illető nem volt büntetve, és nem követett el többszörös vagy súlyos közigazgatási szabálysértéseket. Így már több közlekedési szabálysértés is ahhoz vezethet, hogy az állampolgárság elérhetetlen marad.
Még ha valaki minden feltételt teljesít is, az eljárás összetett és hosszadalmas adminisztratív folyamat, mivel a hatóságnak minden feltételt pontosan ellenőriznie kell. Előfordulhat, hogy egy ilyen eljárás nem csak hónapokig, hanem évekig is elhúzódhat. Végül pedig még a szövetségi és tartományi díjakat is meg kell fizetni, mert – a téves állításokkal ellentétben – a állampolgárságot senkinek nem „ajándékozzák”.
Esztegár Balázs, állampolgársági jogra szakosodott ügyvéd Bécsben és több szakkönyv szerzője, vendégkommentárjában a „Die Presse” napilapban ezt és az állampolgárság megadási eljárásának egyéb aspektusait is megvilágította.