Mag. Balazs Esztegar LL.M.
Ügyvéd Bécs


Piaristengasse 41/10
1080 Bécs, Ausztria
Tel. +43 1 997 4102
Fax +43 1 997 4102-99
office@esztegar.at

Katonai és polgári szolgálat

Ausztriában általános hadkötelezettség van. Minden 17. életévét betöltött és 50. életévét be nem töltött férfi osztrák állampolgár köteles katonai szolgálatot teljesíteni. A tisztek, altisztek és különleges erők számára, különösen a műszaki, egészségügyi, lelkipásztori és idegen nyelvi területeken, a hadkötelezettség csak a 65. életévük betöltésével szűnik meg. A katonai szolgálat helyett azonban polgári szolgálatot is lehet teljesíteni. 

Katonai szolgálat

A katonai szolgálat teljesítésének kötelezettségét a 2001. évi katonai szolgálati törvény (WG 2001) szabályozza. Eszerint csak olyan osztrák állampolgárok vehetők fel katonának, akik betöltötték a 18. életévüket, és rendelkeznek az osztrák fegyveres erőkben való szolgálathoz szükséges fizikai és szellemi alkalmassággal. Azok a személyek, akik betöltötték a 17. életévüket és egyébként megfelelnek a felvételi követelményeknek, önkéntes jelentkezés alapján idő előtt is felvehetők a fegyveres erőkbe katonának.

A katonai szolgálat alatt az emberek általában a sorkatonai szolgálat teljesítésének kötelezettségeként értik. A kötelező katonai szolgálat azonban magában foglalja a fizikai vizsgálaton ("sorozás") való részvétel kötelezettségét is, amelynek során megállapítják a katonai szolgálatra való alkalmasságot. Ezen túlmenően a kötelező katonai szolgálat bizonyos bejelentési kötelezettségeket is magában foglal, például hosszabb külföldi tartózkodás során

Sorkatonai szolgálat

Ha a sorozás során megállapították a katonai szolgálatra való alkalmasságot, a sorkatonai szolgálatot (Grundwehrdienst) teljesíteni kell. A behívás a mindenkori katonai érdekeknek megfelelően behívóparancs útján történik. Az alapszintű katonai szolgálatra vonatkozó behívóparancsot legkorábban a sorköteles katonai szolgálatra való alkalmasságának megállapításától számított hat hónap elteltével lehet kiadni. Ez azt jelenti, hogy Önt nem lehet behívni a katonai szolgálatra való alkalmasságának első megállapításától számított hat hónap eltelte előtt, kivéve, ha Ön írásban hozzájárult ahhoz, hogy korábban behívják (amire már a sorozás során is van lehetőség). A behívóparancsot legkésőbb négy héttel a sorkatonai szolgálatra történő behívás időpontja előtt kell kiadni. A behívóparancs ellen fellebbezni lehet a közigazgatási bíróságnál, de ennek nincs halasztó hatálya. Ez azt jelenti, hogy Önnek - legalábbis egyelőre - a folyamatban lévő fellebbezési eljárás ellenére is be kell vonulnia. 

Halasztás és mentesség a sorkatonai szolgálat alól

Azok a sorkötelesek, akik igazolni tudják, hogy annak a naptári évnek a kezdetén, amelyben az alkalmasságukat először megállapították, vagy - átmeneti alkalmatlanság vagy időközben megállapított alkalmatlanság esetén - alkalmasságuk újbóli megállapítása történt, folyamatban lévő iskolai vagy egyetemi képzésben vagy más szakmai felkészítő programban vettek részt, kizárhatók az alapszintű katonai szolgálatra történő behívásból. Ez a kizárás (a behívó kifejezett hozzájárulásának hiányában) a vonatkozó szakmai felkészítés végéig, de legkésőbb azon naptári év szeptember 15. napjának végéig érvényes, amelyben a sorköteles a 28. életévét betölti.

Ezen túlmenően az alkalmas sorkötelesek különösen méltányos gazdasági vagy családi okokból mentesülhetnek a sorkatonai szolgálat alól. Az ítélkezési gyakorlat azonban úgynevezett harmonizációs kötelezettséget feltételez: Ha a sorköteles tisztában van azzal, hogy katonai szolgálati kötelezettségének eleget kell tennie, köteles gazdasági rendelkezéseit úgy alakítani, hogy katonai szolgálati kötelezettségének eleget tudjon tenni. Ez a kötelezettség, hogy a gazdasági berendezkedést összhangba kell hozni a katonai szolgálat teljesítésének kötelezettségével, attól a ponttól kezdődően áll fenn, amikor a sorkötelezettől megkövetelhető, hogy tartózkodjon az állampolgársággal járó katonai szolgálati kötelezettség teljesítését meghiúsító vagy veszélyeztető cselekményektől. Ez azonban különösen nehézségekbe ütközhet az önálló vállalkozók vagy a vállalatok tulajdonosai (önálló egyéni vállalkozók, társtulajdonosok vagy társasági tagok a társaság által történő működtetés esetén stb.) esetében, ezért az ilyen személyek esetében nagyobb valószínűséggel áll fenn figyelembe vehető gazdasági ok. 

Végül, ha a katonai érdekek másként nem diktálják, a sorköteles kérelemre halasztást kaphat a katonai szolgálat megkezdésére, ha

  1. a sorkatonai szolgálatra nem hívták be őt a sorkatonai szolgálatra való jogosultsága időpontjától számított egy éven belül, és az iskolai vagy egyetemi tanulmányok vagy más, már megkezdett szakmai felkészülés megszakítása miatt jelentős hátrányt szenvednéne, vagy
  2. a sorkatonai szolgálatra történő jogerős behívás előtt megkezdte a továbbtanulást vagy képzést, és az oktatás vagy képzés megszakítása rendkívüli nehézséget okozna.

Ilyen halasztás a megfelelő szakmai felkészítés befejezéséig, de legkésőbb azon naptári év szeptember 15. napjának végéig adható, amelyben a sorköteles a 28. életévét betölti.

Külföldön tartózkodás és külföldön élő osztrákok

Azoknak a sorköteleseknek, akik hat hónapnál hosszabb időre külföldre költöznek, ezt haladéktalanul be kell jelenteniük az illetékes katonai parancsnokságnak. Ezenkívül a hat hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodó sorköteleseknek a külföldi tartózkodási helyüket az illetékes osztrák külképviseleti hatóságnak (konzulátusnak) kell bejelenteniük. Ez a külképviseleti hatóság köteles továbbítani az ilyen jelentéseket a bécsi katonai parancsnokságnak. Ezekben az esetekben általában nem kerül sor katonai szolgálatra vagy alapkatonai szolgálatra történő behívásra. 

Ha azonban a sorköteles visszatér Ausztriába, ezt három héten belül jelentenie kell a katonai parancsnokságnak, kivéve, ha már megállapították végleges katonai szolgálatra való alkalmatlanságát, vagy ha már teljesítette a katonai alapszolgálatot.

E bejelentési kötelezettség megszegése közigazgatási szabálysértésnek minősül, és 700,00 euróig terjedő pénzbírsággal büntethető

Polgári szolgálat

A polgári szolgálat a katonai szolgálatot helyettesítő szolgálat. A polgári szolgálat teljesítésének kötelezettsége tehát a katonai szolgálat teljesítésének kötelezettségéhez kapcsolódik: A katonai szolgálatra alkalmas sorkötelesek nyilatkozhatnak arról, hogy nem tudják teljesíteni a kötelező katonai szolgálatot, mert - a személyes önvédelem vagy a szükséghelyzeti segítségnyújtás esetét kivéve - lelkiismereti okokból elutasítják a fegyveres erő alkalmazását emberek ellen, ezért a katonai szolgálat teljesítése esetén lelkiismereti kényszerbe kerülnének, és ezért polgári szolgálatot kívánnak teljesíteni (polgári szolgálati nyilatkozat). 

Már a sorozás során is lehetőség van a polgári szolgálatról szóló nyilatkozat benyújtására. A polgári szolgálatról szóló nyilatkozat benyújtásának joga azonban ezt követően legalább hat hónapig fennáll. Ez alól csak akkor van kivétel, ha - például a sorozási eljárás során - a sorköteles írásban kifejezetten lemond erről a határidőről (ami ezért nem tanácsos). 

Meg kell jegyezni, hogy a polgári szolgálati nyilatkozat benyújtásának joga a katonai szolgálatra történő behívást megelőző második naptól a katonai szolgálatból való leszerelésig vagy a behívóparancs visszavonásáig nem gyakorolható. Ha a behívást követően a sorkatonai szolgálatot teljes egészében teljesítik, a jog szintén három évre szünetel, attól a naptól számítva, amelyre a sorköteles behívták. 

A polgári szolgálatra vonatkozó nyilatkozatot vagy közvetlenül a sorozási eljárást követően írásban kell benyújtani a sorozási bizottsághoz, vagy késöbb a sorköteles fő lakóhelye szerint illetékes katonai parancsnoksághoz írásban vagy jegyzőkönyvhöz adott nyilatkozatban. Ha a polgári szolgálati nyilatkozatot a 6 hónapos határidőn belül a Polgári Szolgálati Irodához nyújtják be, az is határidőben történő benyújtásnak minősül. Ha a polgári szolgálatra vonatkozó nyilatkozatot hiánytalanul benyújtják, a sorköteles felmentést kap a kötelező katonai szolgálat alól, és polgári szolgálatra kötelezetté válik. A polgári szolgálat teljesítésére történő kijelölést a Polgári Szolgálati Ügynökség végzi. 

A polgári szolgálati nyilatkozat benyújtásától kezdve a polgári szolgálatra kötelezett személy kifejezheti azon kívánságát, hogy meghatározott intézménybe kerüljön beosztásra. Ezt a kívánságot a polgári szolgálat követelményeinek megfelelően kell figyelembe venni. A rendes polgári szolgálat teljesítésére kötelezett minden olyan polgári szolgálatra kötelezett, aki még nem töltötte be a 35. életévét. Azok a közszolgálatra kötelezettek, akiknek a rendes közszolgálatuk időtartama a 35. életévük betöltésétől számítva a kijelölés napjától számítva meghaladja a 35. életévüket, kötelesek a közszolgálatot teljes egészében teljesíteni.

Mentesség és halasztás a polgári szolgálat alól 

A kötelező polgári szolgálatra kötelezett személyeknek már nem kell rendes polgári szolgálatot teljesíteniük, ha legalább kétéves fejlesztési segélyezési szolgálatot teljesítettek külföldön, és ezt a fejlesztési együttműködésért felelős szövetségi miniszter megerősítette. Figyelembe kell venni az önkéntes szolgálatról szóló törvény alapján elismert szervezettel kötött, legalább tíz hónapos, folyamatos önkéntes szociális évben, önkéntes környezetvédelmi évben vagy emlékévben, béke- vagy szociális szolgálatban való részvételre vonatkozó megállapodásokat is.

A katonai szolgálatról szóló törvényhez hasonlóan a polgári helyettesítő szolgálat teljesítésére kötelezett személyek kérelemre, különleges gazdasági, családi vagy bejegyzett élettársi érdekből mentesülhetnek a rendes polgári helyettesítő szolgálat teljesítése alól. A már megkezdett kiképzés miatti halasztás ugyanolyan feltételek mellett kérhető, mint a sorkatonai szolgálat esetében. 

Polgári szolgálat és kettős állampolgárság 

Azok a polgári helyettesítő szolgálatra kötelezett személyek, akik az osztrák állampolgárság mellett egy másik ország állampolgárságával is rendelkeznek ("kettős állampolgárok"), és a másik országban teljesítettek katonai vagy polgári helyettesítő szolgálatot, a ZDG 12a. § (2) bekezdése értelmében már nem kötelesek rendes polgári helyettesítő szolgálatot teljesíteni.

Ügyvédi tanácsadás

Mivel a katonai és polgári szolgálattal kapcsolatos kérdések szorosan kapcsolódnak az állampolgársági joghoz, Esztegár Balázs állampolgársági jogra szakosodott ügyvéd folyamatos tanácsadást nyújt a kötelező katonai és polgári szolgálattal kapcsolatos kérdésekben is. Különösen a kettős állampolgárság és a többes állampolgárság esetén, de a külföldön élő osztrákok számára is fontos kérdések merülnek fel itt. Ezek közé tartozik nem utolsósorban az a kérdés, hogy az állampolgárságról való lemondással ki lehet-e kerülni a kötelező katonai szolgálatot. Az ügyvédi iroda emellett segítséget nyújt a katonai szolgálat vagy a polgári szolgálat alóli halasztás vagy felmentés iránti kérelmekkel kapcsolatban is.