Munkajog

A munkajog a legtöbb ember mindannapjaiban fontos szerepet játszó jogterület, meghatározó tényező mind a munkáltató mind a munkavállaló életében. Gyakran fontos elvárás a munkajoggal szemben, hogy a különböző érdekek közös nevezőre jussanak. Èppen ezért a munkajog sokszor egy, az érdekkonfliktusokkal fémjelzett jogterület. A különféle törvények,  kollektívszerződések és a gyakorta félresikerült munkaszerződések nagy száma teszi a munkajogot egy igen sokrétű területté. Ezért pontosan ezen a jogterületen játszik elengedhetetlen szerepet a bíróságok joggyakorlata.

A költséges és hosszúra nyúló következményekkel bíró hibák elkerülése végett ezért a munkaadó és munkavállaló számára is különösen fontos, hogy időben és megfelelő munkajogi tanácsadás vegyünk igénybe. A probléma leggyakoribb forrásai általában

• egy munkaszerződés tartalma és megkötése
• a munkaviszony megszüntetése
• a munkaidő szabályozása
• a munkaviszonyból származó anyagi követelések.

Munkajogi tanácsadás munkáltatóknak és munkavállalóknak

Pont a munkáltatói szerepben fellépő vállalkozások konfrontálódnak általában gyakori gyakorlati kérdésekkel, amelyek a munkaviszony legkülönfélébb aspektusait érintik, mint például:

• munkaszerződés megírása, megfogalmazása
• próbaidő és a foglalkoztatás mértéke
• túlóra szabályozása
• céges gépkocsi használatának szabályai
• titoktartási klauzúla
• konkurencia klauzúla és az ezzel kapcsolatos tilalmak
• a munkaviszony megszüntetése (felmondás, elbocsátás, közös megegyezésen alapuló megszüntetés)
• a szolgálati bizonyítvány kiállítása.

Ezen szituációk alkalmával nagy segítség lehet egy rövid konzultáció a hibás döntések elkerülése érdekében. A vállalkozások számára nyújtott jogi tanácsadás irodánk egyik nagy tevékenységi körét képezi. Számos vállalkozást képviselünk munkajogi ügyeikben a munkajogi bíróság előtt vagy akár peren kívül.

Munkajogi perképviselet

A munkaügyi bíróság előtt zajló eljárásoknak van néhány különleges jellemzője. Jellegzetesen akkor indulnak, amikor a munkaviszony befejeződött. Gyakran a munkavállaló munkáltatóval szemben támasztott pénzköveteléséről szólnak, mint például

• bér, fizetés
• egyéni juttatások
• a túlórák érvényesítése
• a nem felhasznált szabadság pénzösszegben történő érvényesítése
• jogtalan felmondásból származó kártérítési igény.

A munkaviszonyból származó és bírósági úton érvésenyíthető igények tekintetében az egyes kollektívszerződések különböző hosszúságú érvényesítési és elévülési időt szabnak meg. Ezért a munkavállalónak különösen fontos tisztában lennie az igényei érvényesítéséhez nyitva álló idő nagyságával és módjával, hogy azokat időben érvényesíteni tudja a munkáltatóval szemben, ezzel kikerülve a bírósági úton történő érvényesítés jogának végleges elveszítését.

Másfelől a munkáltatók úgy érzik, hogy gyakran alaptalan munkavállalói igények miatt kerülnek citálásra a bíróság elé. Mivel az ilyen igények bírósági úton történő érvényesítése ellen fel kell lépniük, ezért fontos szem előtt tartaniuk, hogy fizetési meghagyás esetében mindössze négyhetes időtartam áll nyitva az ellentmondásra, ezért egy bizonyos gyorsaság is kívánatos. Az említett határidő a keresetlevél kézbesítésétől számíttódik.

A munkáltatói felmondás megtámadása tárgyában indított eljárás

Ha a munkaadó a munkaviszonyt egyoldalúan kívánja megszüntetni, akkor általában ez a munkaviszony egyoldalú felmondása útján történik, amelyhez alapesetben egy meghatározott időtartam és időpont kapcsolódik, amelyeket a munkaadó betartani köteles. Ellenben nem szükséges megindokolnia a felmondást. Ha azonban a munkavállaló egy bizonyos, egyoldalú elbocsátást kiváltó okot a magatartásával előidéz, akkor a munkáltató az előírt időtartam és időpont betartása nélkül azonnali hatállyal egyoldalúan elbocsáthatja a munkaviszonyt. Ennek feltétele, hogy a munkáltató az azonnali hatályú elbocsátást késedelem nélkül köteles közölni a munkavállalóval.

Azonban mind a felmondás mind az azonnali hatályú elbocsátás bizonyos esetekben megtámadható bírósági úton: ilyenkor a munkavállaló a munkáltatói felmondást vagy elbocsátást a bíróság előtt megtámadja és annak érvénytelenítését kéri.

Ha a munkáltató azonnali hatállyal elbocsátással vet véget a munkaviszonynak, akkor a bíróság előtti eljárásban a munkavállaló azt kifogásolhatja, hogy egy jogtalan és alaptalan elbocsátás történt, mivel erre nem volt megfelelő indok. Egy munkáltatói felmondás esetén a munkavállaló az alábbi kifogásokat sorakoztatja fel az esetek nagy részében:

• társadalmi beilleszkedést gátló tényező/szociális hátrány
• tiltott indíték
• diszkrimináció

Különösen az idősebb munkavállalók esetén játszik nagy szerepet a szociális hátrányt előidéző felmondás formája, ezért a munkáltatóknak még a felmondás közlése előtt szükséges lenne a kérdést megfontolni, a felmondás jogos alapját gorcső alá venni, annak esetleges következményeit felmérni illetve meggondolni, hogy egy esetleges eljárás során a munkavállaló milyen érvek alapján kifogásolhatja majd a felmondást és ez ellen milyen bizonyítékok időbeli beszerzése lenne célszerű.