Jog közösségi hálókon
A közösségi hálók számos internethasználó esetében erőteljesen befolyásolják a felhasználói magatartásukat. A selfiek, a foodporn, a shitstorm és más online trendek egyszerre hatnak meghatározóan és véleményformálóan. A közösségi hálók sokaságához (Facebook, Twitter, Instagram, Google+, Pinterest, Yelp stb.) járul a médiaplatformok, mint a Youtube és a Flickr magas száma, amelyek szerzői jog által védett művek közzétételén kívül lehetővé teszik a felhasználók közötti szabad véleménycserét is.
Amint általában az interneten, a felhasználó a közösségi hálókon sem mozoghat jogmentes térségben. A hatályos jog ugyanis kiterjed a közösségi hálókra is. Azokat a magatartásmódokat, amelyeket az „offline világban” büntetnek, az interneten is büntetik. A közösségi hálók támogatják a kötetlenség érzetét, és az egyszerű információterjesztés révén (gondoljunk csak a weblapokon található megosztó funkciókra) döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a jog elleni vétségek gyorsan hozzáférhetővé váljanak a széles nyilvánosság számára.
Az ilyen magatartásmódok polgári jogi és büntetőjogi következményeket is vonhatnak maguk után. Az abbahagyásra irányuló kereseti követelés mellett a sértettet adott esetben kártérítés is megilleti.
A közösségi hálókon elkövetett jogsértések esetén az érintett személynek nem csupán bizonyítási eszközöket biztosítani van módjában, ha gyorsan cselekszik (képernyő kinyomtatása, fájl lementése stb.), hanem gyakran megelőzheti a tartalmak tovaterjedését is. Ezért az érintettnek nem ajánlatos túlságosan hosszú ideig várnia, mire ügyvédhez fordul.