Egy weboldalon található sértő bejegyzések már az osztrák jog szerint is elfogadhatatlanok lehetnek. A sértett személy vagy az a személy, akinek a becsületét megsértették, az osztrák polgári törvénykönyv 1330. szakasza alapján kártérítést követelhet a jogsértőtől, és követelheti az ilyen bejegyzések törlését. A kártérítési kötelezettségen túl az elkövető ellen bizonyos körülmények között büntetőeljárás is indítható, például becsületsértés (StGB 115. §) miatt, amely bűncselekményt - általában - csak annak a személynek a kérelmére lehet üldözni, akinek a becsületét megsértették.
Ezzel összefüggésben a Legfelsőbb Bíróság már tavaly tisztázta, hogy az a személy, akit állítólag becsületében megsértettek vagy hitelében megkárosítottak egy weboldalon közzétett bejegyzéssel, a felhasználó nevének, címének és e-mail címének a platform üzemeltetője általi nyilvánosságra hozatalát is elkövetheti. A Legfelsőbb Bíróság szerint, ha a bejegyzésnek nem volt köze újságírói tevékenységhez, a platform üzemeltetője nem hivatkozhatott szerkesztőségi titokra.
Az EJEB Delfi AS kontra Észtország (64569/09) ügyben 2015.06.16-án hozott határozatában azonban a weboldal üzemeltetőjét tekintette egyetemlegesen felelősnek:
2006 telén egy észt komphajótársaságnak az időjárási viszonyok miatt meg kellett változtatnia útvonalát, ami tönkretett néhány olyan jégfelületet, amelyet korábban a szárazföldi autós közlekedéshez használtak. Ez a körülmény heves tiltakozást váltott ki az érintett lakosság körében, amely többek között a Delfi.ee hírportálon is megjelent, ahol a felhasználók "söpredéknek", "szemétládának" vagy "disznóknak" nevezték a komptársaságot, és erőszakos fellépésre is felszólítottak a komptársaság ellen. A Delfi.ee kérésre eltávolította ezeket a bejegyzéseket, de a komptársaság tulajdonosa, akit szintén név szerint becsméreltek, megsértődött, és kártérítésért perelt.
A jogvita végül a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elé került, amely megállapította, hogy az agresszív bejegyzéseket nem törölték elég gyorsan a honlapról. A Delfi.ee egy kereskedelmi hírportál volt, amelyet nem lehetett a klasszikus internetes fórumokkal vagy közösségi hálózatokkal egyenlővé tenni.
Az EJEB szerint egy kommenteket engedélyező szerkesztőség esetében elvárható, hogy a kommentek megjelenését követően azonnal moderálást indítson, hogy a gyűlöletkeltő bejegyzések már a kezdetektől fogva megakadályozhatók legyenek. Az üzemeltetőnek ez a felelőssége arányos a személyek azon érdekével, hogy védve legyenek a gyűlöletbeszédtől. Mivel a közvetlen posztolóval szembeni közvetlen jogvédelem gyakran nem valósítható meg (legalábbis nem elég gyorsan), a honlap üzemeltetőjével szembeni felelősségi igények nem sértik az EJEE 10. cikkét (véleménynyilvánítás szabadsága).
Az EJEB tehát kritériumot teremt egyrészt a szerkesztői jellegű honlapok, másrészt a tipikus közösségi médiaalkalmazások közötti különbségtételre. Míg az utóbbiak jellemzője, hogy a fő tartalomhoz a felhasználó járul hozzá, addig a szerkesztőségi híroldalak másként jellemezhetők: itt a kommentelési funkció csupán egy olyan funkció, amelynek tartalmáért végső soron a szerkesztőségnek van bizonyos felelőssége.