Az állampolgársági törvény (StbG) az 57. §-ában elismeri az állampolgárság bejelentés útján történő megszerzésének egy különleges esetét. Bár a törvény szövege magát a kifejezést nem említi, a jogdogmatika és a joggyakorlat általában feltételezett osztrákokról (Putativösterreicher) beszél. Ide tartoznak azok az esetek, amikor valakit egy osztrák hatóság önhibáján kívül osztrák állampolgárként kezel, noha ténylegesen nem rendelkezik állampolgársággal.
Ilyen esetekben az érintett személynek lehetőséget kell kapnia arra, hogy a hosszú időn keresztül hamisan fenntartott "jogi látszatot" legitimálja, és az állampolgárságot az állampolgársági hatóság bejelentésével megszerezze, ha a tényállás feltételei fennállnak.
A Ra 2017/01/0331 ügyben 2018. szeptember 25-én hozott ítéletében a Legfelső Közigazgatási Bíróság azonban nem túl érthető módon korlátozta a feltételezett osztrák szabály alkalmazási körét, nem utolsósorban az állampolgársági törvény Plunger/Esztegar/Eberwein [szerk.] kommentárjában szereplő, e rendelkezést érintő kommentárra támaszkodva. Közelebbről megvizsgálva azonban feltűnik, hogy a VwGH a szerzőknek olyan jogi álláspontot tulajdonított, amellyel valójában nem rendelkeznek, és amely a kommentárban sem így jelenik meg.
HR Dr. Martin Plunger, a tiroli tartományi kormányhivatal állampolgársági osztályának vezetője és Mag. Esztegár Balázs LL.M., állampolgársági jogra szakosodott ügyvéd az említett döntés alkalmából a Zeitschrift für Verwaltung 2/2019. számában közelebbről is megvizsgálják a feltételezett osztrákok állampolgársági jogi helyzetét.