Egy étterem egy borászatról készült fényképet tett közzé a honlapján. A fényképész úgy vélte, hogy a mű ilyen jellegű felhasználására az étterem nem szerzett engedélyt, és ezzel megsértette a szerzői jogokat. Jogait a Fotósok Jogvédő Egyesületére ruházta át, amely peres úton érvényesítette a szerzői jogról szóló törvény alapján a jogsértés megszüntetésére és jogdíjra vonatkozó igényeit.
A szóban forgó étterem egy köztestület egyik igen reprezentatív épületében található, de nem a köztestület, hanem egy Kft. üzemelteti, amely a helyiségeket a köztestülettől bérli. A Fotósok Jogvédő Egyesülete keresetet indított a társaság ellen a Bécsi Kereskedelmi Bíróságon, mivel az étterem, amelynek honlapján a szerzői jogok állítólagos megsértését elkövették, a társaság épületében található.
A köztestület, amelyet Esztegár Balázs bécsi ügyvéd képviselt, azzal érvelt, hogy
- nem ő üzemelteti az éttermet,
- nem ő kezeli az étterem weboldalát, és
- nem is a domain tulajdonosa.
Így az alperes nem "alperes" az érvényesített szerzői jogi igények tekintetében, mivel csak bérbe adta a helyiségeket az étterem számára.
A felperes fenntartotta állításpontját, és a szerzői jogban az úgynevezett vállalkozói felelősséggel érvelt:
§ 81 (1) Akinek az e törvényen alapuló kizáráshoz való jogát megsértették, vagy akinek a jogsértéstől tartania kell, keresetet indíthat a jogsértés megszüntetése iránt. A vállalkozás tulajdonosa is perelhető a jogsértés megszüntetése iránt, ha a jogsértést a vállalkozásának működése során alkalmazottja vagy megbízottja követte el, vagy azzal fenyeget; a 81. § (1a) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
A felperes álláspontja szerint az ítélkezési gyakorlatnak megfeleően a "vállalkozó" fogalma tágan értelmezendő, így az köztestület mint bérbeadó is ide tartozik.
Ha azonban ezt az érvelést követnénk, akkor ez jelentős következményekkel járna minden bérbeadásra nézve: a bérbeadónak folyamatos ellenőrzési tevékenységet kellene végeznie annak érdekében, hogy megakadályozza a bérlő által elkövetett szerzői jogi jogsértéseket, mivel egyébként maga lenne felelős azokért.
A Bécsi Kereskedelmi Bíróság ezt az összefüggést szintén túl messzire mutatónak ítélte, és a keresetet teljes egészében elutasította. A megkötött bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a helyiségek használatára. A bérleti szerződés azonban nem ad az alperes köztestületnek, mint bérbeadónak semmilyen jogi lehetőséget arra, hogy megakadályozza a bérlő esetleges harmadik személy jogainak megsértését, például abban a formában, hogy a honlapot a közzététel előtt felülvizsgálat vagy jóváhagyás céljából bemutatta volna neki, vagy hogy annak tartalmát befolyásolni tudta volna. A Bécsi Kereskedelmi Bíróság véleménye szerint az alperes köztestület ezért nem felel az UrhG 81. § (1) bekezdés 2. mondata alapján (vállalkozói felelősség).