A "Die Wanderhure" (A vándorkurva) című közismert regény - amelyből mostanra sikeres filmadaptáció is készült - szerzői és kiadója a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál közösségi szóvédjegyként jelentették be a szócikket. Az áruk és szolgáltatások listája főként könyveket és egyéb adathordozókat, reklámhordozókat és szolgáltatásokat tartalmazott a reklám, a marketing és a távközlés területén, valamint kulturális tevékenységeket.
A védjegybejelentést azzal az indokkal utasították el, hogy a kifejezés sérti a jó erkölcsöt vagy a közrendet. A kérelmező által e határozat ellen benyújtott fellebbezést követően azonban a Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsa úgy határozott, hogy a könyvcím és így az említett áruk és szolgáltatások védjegye nem kifogásolható.
A fellebbviteli bíróság döntése egyébként jó példa arra, hogy a jogászokból nem hiányzik a szükséges humorérzék. Például azzal érvelnek, hogy
a megtámadott határozat összekeveri egy jelenség említését magával a jelenséggel. Kiválóan alkalmas arra, hogy betiltsa a "gyilkosság" szót a címben tartalmazó krimiket, mert mint ismeretes, a gyilkosság a német büntető törvénykönyv 211. §-a szerint bűncselekmény, és nincs erkölcstelenebb, mint az ilyen bűncselekmények elkövetése, és kiválóan alkalmas arra, hogy máglyára küldje Reinhard Mey énekes-dalszerzőt, mert a "Der Mörder war immer der Gärtner" ("A gyilkos mindig a kertész volt") című dal erkölcstelenül becsmérelte az utóbbi foglalkozást. Röviden: a megtámadott határozat nem tesz különbséget tény és fikció között.
Azt is elmagyarázzák, hogy
az "utazó szolgáltató" kifejezés a jelenlegi használatban nem létezik. Az abban leírt társadalmi jelenség szintén nem létezik a jelenben. A pályázati megjelölés tehát a középkor elsüllyedt világára utal, amelyről olyan keveset tudunk, hogy annál jobb, ha fantáziálunk róla.
Végül a Harmonizációs Hivatal negyedik fellebbezési tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy
a vándorló hölgy tehát továbbra is vándorolhat, és vándorlási útvonalait "tudományos és földmérő eszközökkel" feltérképezhetik, "laza gyűjteményekben" rendszeresen frissíthetik, "OCR karakterfelismeréssel" feldolgozhatják, "chatszobákban" terjeszthetik, és "sporttevékenységnek" nyilváníthatják, ahol a tanács természetesen abból indult ki, hogy az igényelt "oktatási" szolgáltatások alatt a nonprofit szociális munka és nem a prostitúcióra való nevelés szolgáltatásait kell érteni.