Volodimir Szelenszkij elnök felhívása után, miszerint "aki csatlakozni akar Ukrajna, Európa és a világ védelméhez, jöjjön és harcoljon az ukránok oldalán az orosz háborús bűnösök ellen", indokolt közelebbről megvizsgálni, hogy milyen következményekkel járhat az osztrák állampolgárok számára, ha eleget tesznek a felhívásnak. Az 1985. évi állampolgársági törvény (StbG) 32. §-a külön tartalmaz egy ide vontakozó rendelkezést az állampolgárság megvonásáról:
32. § Annak az állampolgárnak, aki önként belép egy idegen állam katonai szolgálatába, meg kell vonni az állampolgárságát.
Az állampolgárság (automatikus) elvesztésével ellentétben, pl. egy külföldi állampolgárság önkéntes megszerzése esetén, a visszavonásra hatósági eljárás keretében kerül sor, és azt az állampolgársági hatóság határozata rendeli el. A "meg kell vonni" jogi megfogalmazás azonban egyértelművé teszi, hogy a feltételek fennállása esetén a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a visszavonásra. A megvonás azonban szükségessé teszi a külföldi katonai szolgálatra való önkéntes belépést; akit pl. kettős állampolgárként (jelen esetben például Ausztria és Ukrajna) általános hadkötelezettség alapján hívnak be, az nem önként lép külföldi katonai szolgálatba.
Azonban még ha valaki nem is kerül be egy külföldi állam állami fegyveres erőinek állományába, akkor is fennáll az állampolgárság megvonásának veszélye bizonyos esetekben, az állampolgársági törvény 33. § (2) bekezdése szerint, külföldi fegyveres harcokban való aktív részvétel miatt:
Olyan állampolgártól, aki fegyveres konfliktus keretében önként és aktívan részt vesz egy szervezett fegyveres csoport külföldi harci műveleteiben, meg kell vonni az állampolgárságot, ha ez nem teszi hontalanná.
Szelenszkij felhívására a brit külügyminiszter és a lett parlament már kijelentette, hogy nemcsak nyitva hagynák ezt a lehetőséget saját állampolgáraik számára, hanem részben támogatnák is. Ausztriában az ilyen állami oldalról érkező támogató intézkedések valószínűleg problémásak lennének a semlegesség szempontjából, és valószínűleg nem is várhatóak. Az állampolgársági törvényben sem szerepel "mentesség", és a visszavonás mérlegelési jogkörének hiánya miatt még az állampolgársági hatóság sem tudna "szemet hunyni" felette.
Következésképpen azok az osztrák állampolgárok, akik önként csatlakoznak az ukrán hadsereghez vagy részt vesznek az ukrajnai harci műveletekben, jelentős veszélynek vannak kitéve, hogy elveszítik az állampolgárságukat.