Az osztrák állampolgársági jogra is szakosodott Bécsi ügyvéd az idén áprilisban a Jan Sramek könyvkiadónál megjelent állampolgársági törvény kommentárjának egyik szerzője. Esztegár Balázs az interjúban az osztrák állampolgárság megszerzésével és elveszítésével kapcsolatos jogi kérdésekre adott választ és vázolta fel a kettős állampolgárság jogszerű eseteit.
Az osztrák állampolgárság vagy leszármazás alapján, vagy megadás (kérelem) alapján szerezhető meg. Az Ausztriában érvényes úgy nevezett ius sanguinis azt jelenti, hogy a gyermek állampolgárságát a szülők állampolgársága határozza meg, melynek a gyermek születése időpontjában birtokában vannak. A születési hely ez esetben nem mérvadó. Az osztrák állampolgársági jog szerint tehát nem elegendő az osztrák állampolgárság megszerzéséhez az, hoyg valaki belföldön szülessen (ius soli).
Az állampolgárság elveszítésére alapvetően akkor kerül sor, ha az állampolgár saját kérelme vagy nyilatkozata alapján megszerez egy idegen állampolgárságot. Kivételesen akkor nem vezet az idegen állampolgárság megszerzése az osztrák elveszítéséhez, ha az idegen igényelése előtt az osztrák hatóságok az osztrák állampolgárság megtartását engedélyezték. Ezek mellett esetekben akkor veszíthető el az osztrák állampolgárság, ha az állampolgár egy fegyverezett konfliktusban külföldön részt vesz, vagy ha egy külföldi hadsereg szolgálatába belep. Az utóbbi akár a hontalansághoz is vezethet.
A kettős állampolgárság az osztrák jogi rendszerben tehát csak kevés, kivételes esetben lehetséges: A valószínűleg leggyakoribb esett a többszörös állampolgárság születéstől fogva, mint például akkor, ha a szülők a gyermek születése idejében különböző állampolgárságot viselnek. További eset a már fent említett megtartási engedélyezés (egy külföldi állampolgárság felvételénél), valamint az osztrák állam különleges érdekében megadott állampolgárság.