Az állampolgárság megvonása egy közigazgatási eljárás keretében történik, amelyet az illetékes állampolgársági hatóság, azaz a helyi illetékes tartományi kormány vezet. A megvonás kétségkívül a legkedvezőtlenebb változat az érintett személy számára az állampolgárság elvesztése szempontjából, mivel bizonyos megadási körülmények esetén a megvonás későbbi (újra)megadását is megakadályozhatja.
Karin Kneissl esetében legfeljebb az Állampolgársági Törvény (StbG) 33. § (1) bekezdésében szereplő tényállás lehetne alkalmazható:
Ha a 32. § nem alkalmazandó, akkor az idegen állam szolgálatában álló állampolgártól meg kell vonni az állampolgárságot, ha magatartásával jelentősen károsítja a köztársaság érdekeit vagy hírnevét.
Ezért egyrészt szükséges, hogy az érintett állampolgár „egy idegen állam szolgálatában álljon”, másrészt pedig, hogy az adott állampolgár magatartása „jelentős kárt” okozzon az Osztrák Köztársaság érdekeinek vagy hírnevének. Tekintettel arra, hogy az osztrák állampolgárság megvonásával az uniós polgárság is elveszne (legalábbis amennyiben az érintett személy nem rendelkezik más EU-tagállam állampolgárságával), az Európai Bíróság joggyakorlata szerint arányossági vizsgálat szükséges. Más szavakkal: a magatartásnak és az azzal járó, az Osztrák Köztársaság érdekeinek vagy hírnevének jelentős károsításának olyan súlyosnak kell lennie, hogy indokolja az állampolgárság megvonásának ilyen messzemenő következményét.
A „profil” magazinnak adott interjújában Esztegár Balázs rávilágított erre a szempontra is és betekintést nyújtott a jogi helyzetbe.

